Tévhitek a szoptatásról (1.)

Melyek azok a hibák, amelyek elbizonytalaníthatják a szoptatni vágyó anyákat, amelyek miatt sok édesanya elbizonytalanodik, és valóban nem lesz képes megfelelően táplálni babáját?

Pszichológiai tanácsadóként és leendő szoptatási tanácsadóként elkötelezett híve vagyok a kötődésre nevelésnek és a szoptatásnak. Sokat olvasok, kutatok, mennyire elterjedt a szoptatás, mi áll az útjában, melyek a leggyakoribb problémák, és úgy látom, még mostanában is sok a tévhit a szoptatás körül. Mindez elbizonytalaníthatja az amúgy szoptatni vágyó édesanyákat. A legtöbb probléma a tej mennyisége miatti aggodalom miatt alakul ki, és ennek megoldásában sajnos sok esetben sem az orvos, sem a védőnő nem nyújt megfelelő segítséget. Az alábbiakban ismertetem azokat a legfőbb hibákat, amely a helytelen információáramlás miatt valóban a tejmennyiség csökkenéséhez vezethetnek. Ezek kiküszöbölésével helyreállhat a mennyiség és folytatható a hosszú, boldog szoptatás.

Félelem attól, hogy nem elég a tej

Sajnos az egyik leggyakoribb probléma az, hogy bármilyen felmerülő nehézség esetén azt gondolja édesanya, az orvos, a védőnő, hogy nem elég a tej, ezért pótláshoz, tápszerhez nyúlnak. Természetesen vannak esetek, amikor bizony szükséges a pótlás, de ez nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben visszatérhetünk a kizárólagos szoptatáshoz. Vegyük sorra azokat a jeleket, amelyeket – általában tévesen – a nem elegendő tejmennyiségnek szoktak tulajdonítani.

1. A baba sír már szoptatás előtt, bekapni sem hajlandó a mellet. Ezt a jelenséget okozhatja cumizavar: ha a babánál szopás mellett cumit, cumisüveget, bimbóvédőt használunk, előfordulhat, hogy a mellet már nem fogja tudni a jó technikával szívni, éppen az említett eszközök más technikájú szívása miatt, ez vezethet a síráshoz. Ajánlott ezen eszközök használatának mellőzése. Ugyanide vezet, ha már túl sok idő telt el két szoptatás közt, a baba túl éhes, akkor is nehezebb lehet mellre tenni, ezért ne várjuk meg az éhség túl egyértelmű jeleit, tegyük őt már előbb mellre. Szopási sztrájkot okozhat fogzási fájdalom is, vagy ha a baba megharapta édesanyja mellét, aki feljajdult a fájdalomtól.

2. A baba sír szoptatás közben: ez sokszor jelentheti azt, hogy a babát szélgörcs kínozza; ilyenkor próbáljuk megbüfiztetni, kicsit masszírozni a pocakját, majd folytatni a szoptatást.

3. A baba sír szoptatás után: ez sokszor jelenti azt, hogy a baba ugyan már jóllakott, de még folytatná a cumizást a mellen, ezért engedjük bátran „komfortszopizni”, neki erre még szüksége van! (Ezért van az, hogy az első időkben akár egy órát is igénybe vehet a szoptatás, ne aggódjunk, idővel rövidülni fog a szoptatás időtartama.)

4. Lelassult a súlygyarapodás: a kezdeti nagy hízások után jönnek olyan időszakok is, amikor picit lassul a hízás folyamata, főleg, ha már tud forogni, kúszni-mászni a baba, tehát már nem egy helyben van, hanem aktívan mozog. Ha a baba jól fejlődik, kiegyensúlyozott, akkor nagy valószínűséggel elég tejhez jut. Az elégtelen gyarapodás hátterében állhat helytelen mellre helyezési gyakorlat, ezért nagyon figyeljünk, hogy a baba jól kapja be a bimbót, és hatékonyan tudjon szívni!

5. Éjjel sokszor ébred a baba, biztosan éhes maradt: az első időkben biztos, hogy az éhség miatt ébred fel a baba, hiszen nagyon kicsi a gyomra, és az anyatej gyorsan és könnyen emészthető táplálék. Körülbelül a harmadik hónaptól viszont a kicsik már képesek hosszabb időszakokat is végigaludni, és ha mégis újra ébredezni kezd a baba, a szülők azt gondolják, éhes maradt. Pedig ettől az időtől kezdve a napközbeni túl sok inger, majd később a mozgásfejlődés, a szeparációs szorongás és a fogzás az, ami miatt számíthatunk kevésbé nyugodt éjszakákra. Van olyan gyerek, aki 2 éves koráig nem alszik át szinte egy éjszakát sem, és van, aki pár hónapos koráig tartósan alszik éjjel (utóbbit tekintsük inkább ajándéknak, nem ez a gyakoribb). Nagy az egyéni eltérés. Ami fontos, hogy ezekben az időszakokban nem az éhség csillapítása a cél, hanem a testközelség igényének kielégítése, a fájdalomcsillapítás, a megnyugtatás. Ezt mind nyújtja az anyatej, hiszen tele van fájdalomcsillapító és álmosító anyagokkal. Soha ne hagyjuk sírni a babát abban a reményben, hogy megtanul egyedül el-és visszaaludni! Ha már megérett rá, meg fogja tenni önmagától, nincs szükség könnyes alvástréningre, ezzel hosszú távon csak ártunk. Nem tesz jót sem a gyerek éppen alakuló önbizalmának, sem az agyi fejlődésének, és az éjszakai szopiszünet nem tesz jó a tejtermelésnek sem.

6. Nem elég már egy mell, kettőből szeretne szopni a baba: a tejtermelés szempontjából szinte mindegy, hány mellből szoptat az anya. Az a fontos, hogy a baba ne kerüljön át túl hamar egyik mellről a másikra, jusson hozzá a sűrűbb, zsírdúsabb hátsó tejhez is, hiszen ha túl hamar átkerül, akkor csak a hígabb első tejhez jut, és ez is oka lehet a nem megfelelő gyarapodásnak. Bármikor előfordulhat a fejlődés során ún. növekedési ugrás, mikor pár napig tényleg úgy tűnhet, nem elég a tej, viszont gyakoribb szoptatással a szervezet néhány nap alatt alkalmazkodik a megnövekedett igényhez, és újra a megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. Nyugodtan kínáljuk meg a másik mellel, ha az adott oldalon megfelelően kiürítette az egyiket. Ha elfogadja, jó, ha nem, az sem baj.

7. Nem tud fejni az anya: ez általában technikai kérdés. Gyakorlással, elsajátítva a helyes technikát, a fejés is sikerrel szokott járni.

Mikor valóban kevés a tej?

Ha a szülés után elmarad a tejbelövellés, a mellek mérete nem változik, a helyes szopási gyakorlat ellenére nem gyarapodik a baba, nincs napi 5-6 pisis pelenka. Ha valóban kevés a tej, annak oka lehet még:

  • nem jó a mellrehelyezési gyakorlat
  • az újszülött 24 óra alatt nem kerül 10-12 alkalommal mellre
  • nincs éjszakai szoptatás
  • nem igény szerint, hanem menetrend szerint szoptat az anya
  • használnak cumit, cumisüveget, bimbóvédőt
  • túl korai hozzátáplálás
  • az anya vagy a baba betegsége
  • az anya dohányzása vagy alkoholfogyasztása

Hogyan növelhetjük a tej mennyiségét?

A legegyszerűbb módszerrel: gyakoribb mellretétellel. Ha valami okból a baba nem szopik, akkor fejéssel egy ideig fenntartható a termelés. Nagyon fontos, hogy a baba helyesen legyen a mellre téve!

Sajnos az elterjedt módszer még mindig az, hogy csak 3 vagy 4 óránként szoptassunk, és egy mellből maximum 20 percig, különben a baba hasfájós lesz, elhízik és el lesz kényeztetve. Ezek tévhitek! A hasfájást enyhíteni szokta a gyakori szoptatás, anyatejtől elhízni nem lehet, és nem lesz elkényeztetett egy baba, akinek a természetes igényeit kielégítik. A tejtermelés is csak addig működik tökéletesen, amíg nem próbálunk beavatkozni. Ebben a kérdésben is nyugodtan hagyatkozhatunk kisbabánkra, ő pontosan tudja, mikor és mennyit kell ennie ahhoz, hogy jól érezze magát. Ha így teszünk, a későbbiekben is meg fog bízni a saját testi érzéseiben, hiszen akkor kap enni, amikor éhes, akkor kap megnyugtatást, amikor valami baja van, és nem akkor eszik, amikor a felnőttek úgy gondolják, hogy neki éhesnek kell lennie. Nagy különbség! Minden kisbaba más. Van, amelyik pár perc alatt jóllakik, és van, akinek jóval több idő kell. Nem követhetünk az etetésben egységes szabályt, hogy meddig legyen mellen. Az első időkben nyugodtan tegyük mellre a babát az első megnyikkanásra, nem fog visszaélni vele! Idővel természetes módon csökken a szoptatás időtartama és a szoptatások között lévő távolság is. Fontos tudni, hogy a szoptatás nemcsak a csecsemő táplálását jelenti, jóval több annál. A jóllakottságon kívül a megnyugvást, biztonságot jelenti. Sokszor fordul elő, hogy nem éhes a baba, mégis szoptassuk meg bátran, mert az anyatej éppen egy másik igényét elégíti ki!

Ha túl korai a hozzátáplálás

Az első 6 hónapban semmi másra nincs szüksége a babának, csak az anyatejre. Ha túl korán próbálkozunk gyümölccsel, főzelékkel, teával vagy akár vízzel, az csökkenteni fogja a tejtermelődést, és nem tesz jót sem a baba emésztőrendszerének, sem a bélflórájának. 6 hónapos kor után is csak fokozatosan adjunk szilárd táplálékot, és ha szeretnénk továbbra is fenntartani a szoptatást, akkor szopi után próbálkozzunk. Az egész első évben az anyatej a fő táplálék, ne aggódjunk, ha babánk még nem áll készen félévesen! Ne erőltessük, pár hét múlva próbálkozzunk újra. Itt is vegyük figyelembe a babák saját személyiségét, mert van, aki könnyen alkalmazkodik új ízekhez, és van, aki lassabban érik meg rá.

Ha túl vizes, nem tápláló a tej

Az anyatej mindig a baba életkorának és szükségleteinek megfelelő! A tej első része valóban vizes, mert az csillapítja a baba szomját, utána ürül a zsírdúsabb, tápláló tej, ez csillapítja az éhséget. Bízzunk a testünkben, mindig pontosan olyan a tejünk, amilyenre a babánknak éppen akkor szüksége van! Kimutatták, hogy aki koraszülött babát hoz a világra, annak a teje pontosan igazodott ahhoz a szükséglethez, és a teje több immunanyagot tartalmazott, mint annak, aki érett babát szült.

Mielőtt túlságosan megijedne az édesanya, bármilyen probléma esetén keressen fel szoptatási szaktanácsadót, járjon el szoptatást támogató csoportba, és bízzon magában és a babájában! Ha mindezek ellenére nem tudja anyatejjel táplálni gyermekét, akkor érdemes felkutatni a pszichés, tudatalatti okokat egy erre alkalmas terapeutával. Szükséges az alapos orvosi vizsgálat is, hogy milyen esetleges testi elváltozások okozzák az anyatej hiányát. Erről írok a következő részben.

(Folytatjuk)

Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati tanácsadó
Tanácsadás