Azért választottam ezt a figyelemfelhívó címet, mert szeretném felhívni a figyelmet a téma fontosságára és bemutatni azt, hogy az egyetemi orvoslás sok esetben nem tud megtenni mindent a betegség kezelésében. Alternatív módszerekkel annál több is elérhető, mint hogy – a tünetmentesség érdekében – egy életre diétára kötelezzük a betegeket.

Miről is van szó? Az utóbbi időben egyre több ember számol be arról, hogy emésztési panaszai (hasmenés, puffadás, fogyás, esetleg hiánybetegségek) hátterében az orvos lisztérzékenységet állapított meg. Miután elvégezte az antitest vizsgálatot a vérből (EMA), és a béltükrözés során vékonybélboholy-sorvadást állapított meg, azt mondta, hogy ennek az oka bizonyos gabonák fehérjéire való túlérzékenység. Ez nem gyógyítható, viszont ha a beteg nem fogyaszt glutén tartalmú gabonákat: búzát, rozst, árpát, akkor tünetmentes lesz, sőt a bélnyálkahártya eltérés is rendeződik. Ez majdnem olyan, mint hogy parlagfű allergia esetén a betegség nem gyógyítható, de ha kerüljük a parlagfű pollenjét, akkor tünetmentesek leszünk.

A diagnosztizálás hiányosságai

Lisztérzékenység esetén a bajt a glutén (gliadinból és gluteninből áll) nevű gabonafehérjére kialakult érzékenység okozza. A glutén a búzában, rozsban, árpában megtalálható, viszont a kukoricában, zabban, rizsben nem, így az ezekből készült pékárukat lehet enni.

A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a témával kapcsolatos elméleti megfontolásokat, a diagnosztikus és terápiás beavatkozások elégtelenségeit, beszámolni saját tapasztalatom alapján, hogy a lisztre érzékeny betegek jelentős része meggyógyítható, és teljes életet tudnak élni diétás megszorítások nélkül is.

Véleményem szerint a jelenlegi egyetemi orvoslás legnagyobb hibája a holisztikus szemlélet hiánya és ennek következtében a differenciáldiagnosztika elégtelen volta, vagyis, hogy nem a beteget igyekeznek meggyógyítani, hanem a tüneteit megszüntetni. Ez azt jelenti, hogy nem tudunk eléggé távolról ráközelíteni a beteg problémájára, és a diagnosztikus lehetőségek hiányában nem tudjuk megmondani, hogy mi a tünetek valódi oka.

Megelégszünk azzal, hogy a vérből végzett antitest vizsgálat pozitív, illetve, hogy a szövettani vizsgálat is a jellegzetes eltérést mutatja, valamint, hogy a beteg tünetei a diétás változtatás hatására – jó esetben – elmúlnak. Ezek a vizsgálatok nem specifikusak, szenzitivitásuk és specificitásuk nem 100%-os, és bár lehet már pontosítani az antitest kimutatást, tudhatjuk, hogy ilyen eltérésnek számos oka lehet. Mentségül szolgáljon az egészségügyi rendszernek, hogy jelen állapotában ez is szép teljesítmény, azonban ennél jóval több is elérhető.

Tünetek számtalan ok miatt lehetnek

Nem is olyan régen – de bizonyára ma is sok esetben – visszatérő hasmenések, puffadás, világos, bűzös székürítés esetén, ha az általános laborvizsgálat, az egyszer elvégzett széklettenyésztés, képalkotó hasi ultrahang, esetleg béltükrözés nem mutatott kóros eltérést, akkor a beteg megkapta a hangzatos „irritábilis bél szindróma” diagnózist. Próbálkozhatott ezután tüneti terápiákkal vagy mehetett pszichiáterhez, aki valamiféle kémiai szer segítségével próbálta meg kezelni a beteg pszichés problémáit, ha egyáltalán volt neki ilyen.

Pedig az ilyen tünetegyüttessel járó gyulladásos bélbetegségek hátterében számos betegség lehet, pl. fizikai szinten a bélrendszer érintettsége: fejlődési rendellenességek, anatómiai eltérések, például divertikulózis, fertőzések (baktérium, vírus, parazita, gomba), amelyek diagnosztikája különösen gyengén megoldott; bélflóra problémák, amelyekről 10 éve még a természetgyógyászokat és a gyermekgyógyászokat kivéve szinte senki nem beszélt. Okozhatnak panaszt élelmiszeripari termékek, adalékanyag allergiák és -intoleranciák, jó és rosszindulatú daganatok stb.

Az ilyen tünetek hátterében bélrendszeren kívüli okok is lehetnek, máj- és epeeltérések, hasnyálmirigy problémák, egyéb allergiás állapotok, melyek bőr és légúti tünetek mellett bélpanaszokat is okozhatnak, immunológiai problémák, autoimmun kórképek, sőt a gerinc eltérései is okozhatnak ilyen panaszokat. Mindenképpen kell gondolni fertőzésre, ételmérgezésre, toxikus hatásokra, nehézfém terhelésre, de általános belgyógyászati vizsgálat során szív- vagy májelégtelenségre is, netán gyógyszermelléhatásokra, antibiotikumok vagy vegyszerek, kozmetikumok károsító hatására, hormonális okokra (pl. pajzsmirigy) vagy vitaminhiányra stb.

Hogyan „működik” a holisztikus diagnosztika?

A szervezet, mint egységes egész, számos egyéb tünetet is mutat, pl. bőrtünet, szemtünet vagy ízületi gyulladás formájában, de a kínai orvoslás elmélete szerint – az évezredes tanok szervkapcsolati sémája alapján – nem lepődhetünk meg, hogy a vékonybéltünetek szívtünetekkel, a vastagbél eltérések pedig légúti tünetekkel járnak. E szempontok figyelembevétele segít a holisztikus diagnosztikában, a terápiát pedig összehangolttá és az egész szervezet számára teljessé teszi. A diagnosztika és terápia során természetesen figyelembe kell venni a lelki szempontokat is.

Vagyis könnyen belátható, hogy ezeknek a béltüneteknek nem a végső oka a glutén vagy gliadin, hanem a sokrétű tünetegyüttes részeként ezekre az anyagokra is kimutatható érzékenység, de ez csak a jéghegy csúcsa. Persze a legegyszerűbb dolog azt mondani, hogy ezt vagy azt zárjuk ki az étrendből, mindazt, amire érzékenység kimutatható, de éppen a klinikum fogja igazolni e terápiák helytelenségét, hiszen sok esetben ilyenkor sem következik be javulás.

A folyamat visszafordítható

A fő kérdés: mi lehet az oka a szervezet megváltozott reakcióképességének? Ha kimutatható különféle tápanyagfehérjékre való érzékenység, mi lehet annak az oka? A folyamat bonyolult és ma még nehezen látható, hogy pontosan miről van szó.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy feltehetően egy genetikus tényezők hatására, fertőző ágensek jelenlétében kiváltott allergiás reakcióról van szó, amely szöveti károsodással járó gyulladást alakít ki, amelynek során újabb antigének jönnek létre, most már autoimmun reakciót kialakítva – annak sokrétű tünetegyüttesével.

A glutén szenzitív enteropátiás emberek (olyanok, akiknél a tünetek kialakulásában a glutén szerepet játszik, hiszen a glutén elhagyására a tünetek visszaalakulnak, megszűnnek) kromoszómáin olyan gének vannak, amelyek T sejt vagy antigén prezentáló sejt szinten teljesítik feladatukat, a gliadin specifikus reakciókat elősegítve. (Nem minden esetben jelenik meg a gluténérzékenység jellemzőnek tartott genetikai eltérés esetén sem, és fordítva, gliadin ellenes antitestek pozitivitása esetén sincs mindig jelen genetikai eltérés.)

Feltételezhetően tehát a folyamat elején egy vírus, baktérium, parazita vagy gomba által kiváltott gyulladás zajlik, amely gyulladás gliadin, tejfehérje, szójafehérje, élelmiszer adalékanyag stb. ellenes allergiás reakciót alakít ki, amely a T sejt mediálta folyamaton keresztül okoz súlyos nyálkahártya-károsodást és felszívódási zavart a bélben. A folyamat azonban a táplálkozás megváltoztatásával reverzibilis, visszafordítható.

(Folytatjuk)

Dr. Flórián Sándor
belgyógyász szakorvos, NES terapeuta
akupunktőr, hagyományos kínai orvos, homeopata
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről